Cégalapítás 2015, cégmódosítás 2015, kft alapítás 2015, könyvelés és székhelyszolgáltatás Budapest hírek.
Kisadózó vállalkozások tételes adójának dilemmája
2012.12.14 19:40:00


Kik a kisadózó vállalkozók?

Kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya

az az,

  • egyéni vállalkozó
  • egyéni cég
  • kizárólag magánszemély taggal rendelkező kkt.
  • kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt.

 amely (aki) legalább egy magánszemélyt kisadózóként bejelent.

2013. januárjától hatmillió forint alatti árbevételű kis cégek 50 ezer forintos havi adó megfizetésével csökkenhetik a vállalkozásuk tevékenysége során felmerülő adóterheket.

A főállásúnak nem minősülő kisadózó után 25.000 forintot kell fizetni. Így már egyből pl. egy BT esetében 75.000 forintos adóról beszélünk.

A szabályok szerint tényleg, csak azoknak éri meg, akik biztosan nem fogják elérni az éves 6.000.000 forintos azaz a havi 500.000 forintos árbevételt. Mert 500.000 forint felett 40%-os (!!!) adót kell fizetni, ami 1.000.000 forint esetében 400.000 forint. (A társasági adó 10% ez esetben 100.000 forint.) Egy kis vállalkozásnak ez nagyon megterhelő lehet, és ne felejtsük el, hogy ezt a havi 583.333 forintos árbevételből kell kifizetni!

További probléma lehet, hogy a 6.000.000 forintos értékhatár 2013-ban az alanyi adómentesség határa is. A példában említett 7.000.0000 forintos évi árbevételnél, nemcsak plusz 400.000 forint fizetési kötelezettséggel járhat, hanem az 1.000.000 forint után áfa fizetési kötelezettség is keletkezik  270.000 vagy 180.000 forint, így a plusz nettó 1.000.000 (bruttó 1.270.000) forint árbevétel után akár 670.000 forint adót is fizethetünk - egyből!

A havi 500.000 forintos „gondolkodásmód” azért is fontos, mert ha a kisadózó év közben mégis vissza szeretne térni a normál adózói körbe, mert pl.: magasabb árbevételre tesz szert a jövőben, a kijelentkezés dátumával időarányosan kell számítani a 6.000.000 forintot. (pl.: június 30.-val kilép, a kisadózói adóalanyiságát megszűnteti, időarányosan ha a 3.000.000 forintot meghaladta az árbevétele, akkor a többlet után 40%-os adót kell fizetnie, melyet 30 napon belül be kell fizetni az állami adóhatóság részére.)

Ha számolunk egy kicsit, akkor az adó havonta 50.000 forint (egyéni vállalkozó esetében). Egyszemélyes bt nincs, ezért ha az egyik tag nem főállású kisadózó (van máshol munkaviszonya), akkor 75.000 ezer forint, ha nincs akkor már 100.000 forintos adó, és még hozzá kell számolni a bérleti díjat, a közüzemi díjakat, ha 2012-ben is áfakörbe tartozott és nem kérte, vagy nincs lehetősége alanyi adómentességet választani, akkor az áfát is ebből kell kigazdálkodni. A telefonszámlát, az internetköltséget, az anyagköltséget, az árukészletet, tevékenységtől függően és még nagyon sok mindent.

KATA esetében is úgy rendelkezik a törvény, hogy táppénz alatt nem kell a havi 50.000 forintot megfizetni, abban az esetben ha az, az egész hónapot érinti.  De akkor már csak 5.500.000 forint lehet a maximum éves árbevétel. (Ez ugyanúgy vonatkozik a fent említett esetekben is, mikor időarányosan kell számolni a havi 500.000 forintot, és az is csökken a betegség hónapjaival.) Pedig a telefontársaság, illetve az ingatlan bérbeadó sem fogja azt mondani, hogy betegek voltunk ezért ebben a hónapban nem kell díjat fizetnünk. Illetve még bonyolódik is a dolog, mert mi van akkor, ha van egy alkalmazott és Ő dolgozik?, vagy Bt esetében két tag van? Hol írja a jogszabály, hogy akkor hogyan kell számolni? Egy hosszabb betegség esetén akár vissza kell mondani egy jó megrendelést, mert már nem lehet annyi az árbevétel? Hiába gyógyultunk meg? Normál formában működő társaságnál nincs ez a kikötés, és elméletileg egy társaság azért alakul, hogy bevételt szerezzen, és ha lehetősége adódik rá, akkor egyre magasabb árbevételre tegyen szert. Ha beteg egy kisadózó, akkor csak költségei vannak, és minél hosszabb a betegsége, annál kevesebb lehet a bevétele? Tényleg minden esetben havi fix megrendelések vannak? Mindig egyformán vásárolnak az emberek pl. egy boltban?

Betegség esetén a tárgyhót követő hónap 12-ig a kisadózónak be kell jelenteni az állami adóhatóságnak, a táppénz tényét. (Nincs könyvelő, önbevalló, még betegség idején is.)

Bt esetében a vállalkozás tevékenységében a nem közreműködő kültag nem lehet kisadózó. Nem is kell megfizetni az 50.000 forintot. Ha részt vesz a cég működésében, vagy az adóhatóság utólag ezt megállapítja, akkor azt munkaviszonyként kell kezelni, és a Munka Törvénykönyve az irányadó.

Az a kisadózó aki nem fizet könyvelőt, bérszámfejtőt, elég nehéz dolga lesz a munkaügyi kérdésekben. Sokat kell olvasni-tanulni, hogy a jogszabályokat kellő gondossággal ismerje és betartsa. Illetve a bevallási, bejelentési kötelességének is eleget tegyen, nem csak az adóhivatal felé, hanem pl.:  a társadalombiztosító felé is. A munkajogi kérdésekben helyt kell állnia, az esetleges bírság elkerülése végett.

Ha nem magánszemélyek az üzleti partnereink, nem elég nyugtát adni, hanem számlát kell kiállítani, akkor a kisadózó köteles a számlán feltüntetni: „Kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla” (Könnyebbség (???), hogy az adóhatóság az ezért kiszabható bírságot 500.000 forintig maximalizálta.)

Ezen kívül még: ha egy üzleti partnertől 1.000.000 forintot meghaladó számlával igazolt bevételt szerez a kisadózó, akkor nyilatkozatában vagy bevallásában erről adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik. Ugyanígy az üzleti partnere is, a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó havi adó és járulékbevallásában a kisadózó minden adatával bejelentést köteles tenni.

Választáskor figyelembe kell venni a jelenlegi pénzügyi, gazdálkodási helyzetünket. Ezzel a választással jogutód nélküli megszűnést kell idén évzáráskor végrehajtani. Ami annyit jelent, hogy az eddigi:

  • eredménytartalék,
  • lekötött tartalék,
  • mérleg szerinti eredmény,
  • jóváhagyott osztalék,
  • részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség után

16% -os adót kell fizetni. (Osztalék utáni adót kiváltó adó)

Ezt csökkenti a mérlegben kimutatott, immateriális és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke.

Ha ezeket az eszközöket ingyenesen vagy kedvezményes áron magánszemély részére adjuk át, akkor az ilyen juttatás után a KATA-alany vállalkozásnak a juttatás 119%-át adóalapnak kell tekintenie, és 27%-os ehot, illetve 16%-os személyi jövedelemadót kell megfizetni. Ez összesen 43% adót jelent! Például: 100.000 forint értékű eszköznél 51.170 forintos adót!

 

Az adóalanyiság keletkezése:

  • bejelentést követő hónap első napjával,
  • tevékenységet év közben kezdő vállalkozás, az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti, - ebben az esetben a nyilvántartásba vétel napjától.

Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette vagy törölte.

Nem választható a tételes adó, ha az adózó TEÁOR 2008 szerint

 – 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri,

 – 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő,

 – 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

tevékenységekből bevételt szerzett. (Nem jelent akadályt, ha csak a tevékenységi körök között szerepelnek, a vállalkozás ezeket a tevékenységeket nem végzi)

 Az állami adóhatóság levélben tájékoztatja a kisadózót a nyilvántartásba vételről, illetve az adókötelezettségeiről, teljesítés módjáról.

 A kisadózó betéti társaság, illetve közkereseti társaság azokat a tagokat köteles bejelenteni kisadózóként, akik a cég tevékenységében részt vesznek (ideértve a személyes közreműködést, a vezetői tisztségviselői és a megbízási jogviszonyt, de ide nem értve a munkaviszonyt). Amennyiben például egy betéti társaság kültagja a társaság működésében nem veszt rész kisadózói bejelentésére nem kerülhet sor.

 A kisadózó vállalkozás tevékenységében a bt, kkt, kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre.

A bejelentett adatok, tények (a kisadózó személyi adatai illetve a főállási minőséggel kapcsolatos nyilatkozat) megváltozását a kisadózó vállalkozás köteles az állami adóhatósághoz a változást követő 15 napon belül bejelenteni.

A kisadózók tételes adójának mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer forint, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint. Ezt az adót is a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. Továbbra sem kell megfizetni az adót azokra a hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

A tételes adó megfizetésével a vállalkozó mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és az osztalékalap utáni adó vagy átalányadó bevallása és megfizetése alól. Kiváltja a társasági adót, az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót, és a szakképzési hozzájárulást is. A főállású kisadózó biztosítottnak számít, minden társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosult, az ellátások számításának alapja havi 81.300 forint.  

A társasági adóról áttérő vállalkozások a kisadózást megelőző időszakról jogutód nélkül megszűnés rendelkezéseit kötelesek alkalmazni. A társasági adó alá tartozó időszakról a záró bevallást úgy kell benyújtatni, hogy az eredmény után, osztalék adót kiváltó adót kell fizetni (!!!).  Ennek az adónak a mértéke 16%, és három év alatt egyenlő részletekben kell megfizetni.

Továbbá nyilvántartási kötelezettsége, továbbra is lesz, mégpedig a bevételi nyilvántartásnak legalább tartalmaznia kell:

  • a sorszámot,
  • a bizonylat sorszámát,
  • a bevétel összegét,
  • a bevétel megszerzésének időpontját.

A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adat javításakor ügyelni kell arra, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.

A bizonylatot, a nyilvántartás kiállítását követő 5. naptári év végéig meg kell őrizni. (A rontott példányokat is!)

Mégegyszer: Az adózó az állami adóhatóság részére, az Art 31.§-ban előírt feltételek mellett köteles bevallásban adatot szolgáltatni:

- termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás bevételéről, szolgáltatás/szolgáltatások TESZOR számáról, ha annak a költségnek, ráfordításnak kiadásának az együttes összege, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében felmerül, a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot.

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik akkor, ha:

  • a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a kisadózó vállalkozás terhére az számla, vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy igazolatlan eredeti áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg az adó vagy vámhatóság,
  • megszűnik a kisadózói adóalanyiság a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot,
  • bejelentés alapján, ha a kisadózó a bejelenti az adóhatóság felé, hogy nem a kisadózás szerint teljesíti a jövőben az adófizetési kötelezettségeit,
  • a vállalkozási forma megváltozása esetén,
  • a társaság jogutód nélküli megszűnésének napjával,
  • a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha a vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és más kisadózó nem kerül bejelentésre,
  • ha a bt vagy kkt kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz,
  • az adószám alkalmazását felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének napjával, végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal.

Egry Beáta

 

Központi irodánk 1027 Budapest, Bem Rakpart 50. sz. alatt


 



 Cégalapítás, kft alapítás a fő profilunk és igyekszünk hatékony segítséget nyújtani a különböző cégjogi eljárásokkal kapcsolatban is (kft alapítás, cégmódosítás, könyvlés és székhely) Elérhetőségeinken kérhet időpontot konzultációra, illetve személyes bejelentkezésre is már az eljárásokhoz. Kérje szakembereink segítségét!

Tekintse meg hírportálunk főoldalát, magyarország leglátogatottabb cégalapítási és cégeljárási weblapját!

Cégalapítás, kft cég alapítása, cégalapítás olcsón, cégalapítás feltételei, cégalapítás menete        Cégmódosítás, cégmódosítás olcsón, cég módosítása ingyen, céges változtatások        Kft alapítás, kft alapítása, kft alapítás feltétele, kft alapítás menete        Ingyen cégalapítás elérhető csomagban, cégalapítás ingyen        Könyvelés szakértőkkel és garanciával, könyv vezetés, bérszámfejtés        Székhely, székhely szolgáltatás, cég székhely igénylése